Néprajzi gyűjtemény

A Jász Múzeum gyűjteményei közül a néprajzi a leggazdagabb és a legtekintélyesebb. A 138 éves folyamatosan gyarapodó anyag egy részét állandó kiállításon szemlélhetik meg a látogatók, míg másik része raktárak polcain várja, hogy közönség elé kerüljön. A hatalmas tárgy együttesnek szép számmal vannak olyan darabjai, amelyek formai szempontból vagy díszítés tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Ilyen többek között a múzeum méhlakás gyűjteménye, amelynek legszebb és legrégibb darabja egy 1770-ből, Jászapátiból származó, egy fából kialakított méhköpü, de nagy formagazdagságot mutatnak a szalmából vagy gyékényből fonott méhlakások is. A különösen szép tárgyak sorába tartoznak Nagypál Miklós mívesen faragott pásztorbotjai, mozsarai, valamint az a 18. század elejéről való, szép faragású kézimalom, amelyet a Jászságban lélekszárító malomnak neveznek, az 1875-ből való, házi készítésű, hatalmas méretű, robosztus, középorsós szőlőprés, népies nevén  sutú.

A néprajzi gyűjtemény jelentős hányadát képezi az egykori vízi élet, a szilaj és az istállózó állattartás, a földművelés, a gabona feldolgozás és a paraszti háztartás eszközanyaga. A kenderfeldolgozás munkaeszközei közül szépségükkel, míves faragásukkal kiemelkednek a gazdagon díszített, ún. csörgős guzsalyok, a tároló edények közül pedig a rendkívül változatos formájú, szalmából vagy gyékényből fonott termény- és tojástartó kupulykák, tobozok. A régi vallási élet emlékei között különös szépséggel bírnak az egykori vallásos társulatok szobrai ( Szent Flórián szobra - 17. század, Szent Vendel szobra - 19. század), a 18. századi ún. paraszt madonnák , görög szentföldi ikon és triptichon.

A néprajzi gyűjteményen belül kiemelt jelentőségű a játékgyűjtemény, amelynek első darabjai még az 1910-es évekből származnak, jelentősen gyarapodott az 1988-ban rendezett játékkiállítás alkalmával. A viselet gyűjteményben különösen figyelemre méltóak a női viselet darabjai (vállkendők, főkötők, pruszlikok, nyárikák, ujjas lajblik, kecelék, hímzett ködmönök, rókaprémes mente) valamint a gazdagon hímzett férfi subák, de igen jelentősek a változatos formájú, finom kelméjű, szép hímzésű fehérneműk is (ágyhuzatok, terítők, pendelyek, ágykabátok, babaholmik, stb.).

A ruhák tárolására való alkalmatosságok közül említést érdemelnek a festett, tulipános ládák, sublótok és faragott fennállók és sifonyok. A bútorgyűjtemény legszebb együttese a Jankó János által gyűjtött, a 19. század derekáról, Jászapátiból származó festett szobabútor, amely 1896-ban szerepelt a millenniumi országos néprajzi kiállításon. A kismesterségek közül pedig különösen a szűcsök, csizmadiák és a kovácsok eszközanyaga számottevő.

A Jászság tanyasi iskoláinak megszűntetésével jelentős iskolatörténeti anyag (dokumentumok és tárgyak) került a Jász Múzeumba.