Lehel Kürtje - Jászkürt

 A kürt hangja itt hallható !

 

 

 

 

Lehel vezér és kürtje

Kalandozó magyarok

A magyarok a honfoglalást (896) követő időkben is folytatták korábbi portyázó hadjárataikat, amelyeket kalandozások néven említ az utókor. A kalandozások eleinte főleg nyugati országok (Észak-Itália, német birodalom) ellen irányultak. Egyes magyar csapatok azonban eljutottak az Atlanti-óceánig és a Pireneusi-félszigetre, míg mások a Balkán-félszigeten Attikáig és Bizáncig hatoltak. Sikereiket a nomád típusú rajtaütéses taktikájuk biztosította, amíg az ellenfél ki nem ismerte. A hadjáratok sokszor más állam felkérésére történt katonai akciók voltak, de a legfőbb céljuk mégis a zsákmányszerzés volt. A törzs- és nemzetségfők ezáltal növelték vagyonukat. A nyugatra indított portyáknak 955-ben, az augsburgi ütközet vetett véget.

Az augsburgi csata

A magyar seregek, élükön Bulcsú, Csaba, Lél, Súr és Taksony vezérekkel 955. július közepén törtek be Bajorországba, majd átkelvén a Lech-folyón, Svábföldre érkeztek, hogy ostrom alá vegyék a környék legjelentősebb városát, a gazdag zsákmányt ígérő Augsburgot. A sorsdöntő csatára augusztus 10-én került sor, a város mellett elterülő Lech mezején. A korábbi győzelmek után ez alkalommal a német seregek súlyos vereséget mértek a magyar csapatokra. Három vezérüket, Lehelt, Bulcsút és Súrt elfogták és a császár elé vitték, aki halálra ítélte őket.

A Lehel-kürt mondája

Kálti Márk 14. századi Képes Krónikája a következőképpen írja le a gyászos kimenetű 955-ös augsburgi csatát: „…elfogták ezen a helyen Lélt és Bulcsút, a jeles kapitányokat, s a császár színe elé vezették őket. Megkérdezte a császár, miért olyan kegyetlenek a keresztényekhez. Felelték: Mi a magasságbéli Isten bosszúja vagyunk, ő küldött minket rátok ostorul: ha abbahagyjuk üldözéseteket, akkor elfogtok és megöltök bennünket. Mondotta a császár: - Válasszatok magatoknak olyan halált, amilyet akartok! Szólott erre Lél: – Adjátok ide kürtömet! Hadd fújjam meg előbb, aztán felelek. Odaadták a kürtjét, s amikor nekikészült a kürtfúvásnak, a császár közelébe lépett, s oly erővel vágta homlokon a császárt, hogy  – mondják – a kürt eltörött, a császár pedig belehalt ebbe az egyetlen ütésbe. Mondotta neki Lél: – Előttem jársz, és szolgám leszel a másvilágon! Azt hiszik ugyanis a szittyák, hogy akiket életükben megölnek, a másvilágon nekik szolgálnak. Nyomban lefogták és Regensburgban bitófára akasztották őket.”

 Jászkürt

Lehel-kürt – Jászkürt

Lehel méltóságjelvényként szolgáló legendás kürtje a vezér fogságába esése után valószínűleg idegen kézre került. Évszázadokon át több kürtöt is összefüggésbe hoztak vele. A magyar hagyományban Lehel kürtjévé a jászok féltve őrzött ereklyéje, a Jászkürt vált, amelyet a 17. századtól tisztelnek e néven. Ettől kezdve egyaránt hívják Jászkürtnek és Lehel kürtjének is. 

A Jászkürt kora és díszítése

A tudományos kutatás jelenlegi álláspontja szerint a 43 cm hosszú, elefántagyarból díszesen faragott kürt a 12. század második felében Magyarországon vagy Kijevben készülhetett. Feltehetően olyan műhelyben született, ahol a mesterek jól ismerték a bizánci díszítőművészet stílusjegyeit, de azokat a helyi szükségletekhez és feltételekhez igazítva alkalmazták. A kürt Jászberénybe kerülésének idejéről, körülményeiről biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de feltétezhető, hogy ajándékozás révén kerülhetett valamelyik jász vezérhez, általa pedig a Jászság területére.

A Jászkürt mint méltóságjelvény

A Jászkürt mint a jászok legbecsesebb ereklyéje kezdettől fogva a jászkapitányok és a jászkun főkapitányok méltóságjelvénye is volt. Ünnepi alkalmakkor oldalukon vagy vállukon viselték mint hatalmuk jelképét. Pl. az 1867-es koronázási ünnepségen a Jászkun Hármas Kerület bandériumának élén lovagló gróf Ráday Gedeon jászkun főkapitány a vállára akasztva viselte a becses ereklyét. A jászkapitányokat megillette az a végtisztesség, hogy temetésükkor a Jászkürtöt a koporsójukra tették.

A Jászkür, mint ivókürt

A jászok jeles alkalmakkor a Jászkürtből itatták meg kedves vendégeiket. (Pl. István nádor 1847-ben, Ferenc József és Erzsébet királyné 1857-ben )

A Jászkürtből való ivás jászsági hagyományát Gvadányi József is megörökítette az 1790-ben megjelentetett Egy falusi nótárius budai utazása című költeményében.

A Jászkürt mint szimbólum

A Jászkürt mint a Jászság és a jászok összetartozásának legfőbb jelképe a pecséteken, a települések címerein és zászlóin is megjelent, de rákerült számos oklevélre és használati tárgyra is. A kürt általános szimbólummá válásában nagy szerepet játszott a Jászkunság 1702-ben történt eladása, az azt követő próbálkozások a szabadság visszanyerésére, s végül az 1745-ös redemptio, amely még szorosabb egységbe forrasztotta a Jászkun Hármas Kerületet, de különösképpen a jászokat.

Jelképpé válása kezdetben a jászok Szent István országához való tartozását segítette, a redemptiót követően azonban egyre inkább a sajátos közjogi helyzettel bíró népcsoport összetartozását szimbolizálta.  

A Jászkürt mint hangszer

A kürt hangszerként való említése már a történeti munkákban is előfordul. Sokáig az a mendemonda járta, hogy Lehel vezér volt az, aki utoljára megfújta, s nincsen emberfia, aki hangot tudna kicsalni belőle. Ezt a vélekedést azóta már többen és többször megcáfolták.

A kürt megszólaltatásának nevezetesebb időpontjai:

1898 Jászberény, Jász Múzeum (Beck Péter kürtművész)

1953 Jászberény, Jász Múzeum (Kádár Ferenc népművész) − ez volt az első rádiófelvétel

1974 Jászberény (Bakki Katalin zenetanár Hazai Esték című televíziós vetélkedő)

1977 Jászberény (Szalóczy Miklós zenetanár) Rádiófelvétel a Palotásy János Zeneiskolában

1995 Jászberény (Szalóczy Miklós) Jászkun redemptio 250 éves évfordulója, és az I. JászVilágtalálkozó

1996 Budapest (Préda László kürtművész) Magyar Nemzeti Múzeum – Honfoglalás címűkiállítás megnyitója

1996 Budapest, Hősök tere (Velenczei Tamás kürtművész) − millecentenáriumi ünnepség

2009 Budapest, Hősök tere (Préda László kürtművész) − Nemzeti Vágta

2010 Budapest, Hősük tere (Tóth Tamás kürtművész) − Nemzeti Vágta

2011 Budapest, Hősök tere (Préda László kürtművész) −Nemzeti Vágta

A kürt a Jász Múzeumban

A kürt a 17-18. században még a nagytemplom falán függött, a 19. század elejétől azonban a Városházán tartották, 1874-ben pedig a város által alapított Jász Múzeum gondjaira bízták. Közismert az a hiedelem, hogy a Jászkürt mitikus erővel bír, mert aki belőle Zagyva-vizet ivott, „azonnal jássszá lett belőle”. E hiedelemre támaszkodva alakította ki az 1930-as években Réz Kálmán ny. plébános, a Jász Múzeum igazgatója a dísz jásszá avatás ceremóniáját, amelyről míves oklevelek tanúskodnak.

A Jászkürt napjainkban

Annak ellenére, hogy a nagybecsű kürtöt a Jász Múzeum őrzi, ma is jászok összetartozásának egyik legfőbb szimbóluma.

Napjainkban újult erővel jelentkezik a Lehel kürtje (Jászkürt) utáni érdeklődés. Ábrázolása rendkívül sokféle formában jelenik meg a legkülönbözőbb tárgyakon, épületeken. A kürt másolatai is igen népszerűek, amelyeket változatos alapanyagokból készítenek, és kedves ajándékként adják.

 

 

Protokoll

a Jászkürt vagy más néven Lehel kürtje

múzeumi műtárgy kiállításához, ünnepségeken történő mozgatásához

 

 

A Jászkürt történelmi jelentősége

 

A jászberényi Jász Múzeum őrzi a jászok legféltettebb kincsét, a 12. század második feléből származó, 43 cm hosszú, elefántcsontból készült, díszesen faragott, híres Jászkürtöt, amelyet a 16. század óta Lehel kürtjeként is emlegetnek. A kürt Jászságba kerülésére nincsenek pontos adataink, de a jászok hagyományában betöltött szerepe arra utal, hogy valószínűleg a 13. században Magyarországra beköltöző és megtelepedő őseink hozhatták magukkal, mint méltóság és hatalmi jelvényt, hiszen évszázadokon át ezt a funkciót töltötte be. Rákerült a jász települések címerére, pecsétjeire, zászlóira, középületek homlokzataira és számos míves tárgyra is. 1876-ig – a Jászkun Hármas Kerület megszűnéséig – a mindenkori jászkapitányok ünnepi alkalmakkor övükre függesztve, vagy hátukra vetve viselték, mint hatalmuk jelképét. S mindenkor megillette őket az a végtisztesség, hogy temetésükkor a Jászkürtöt a koporsójukra tették.

Régi szokás szerint használták ivókürtként is, és jeles események alkalmával meg is szólaltatták.

Az 1874. december 26-án megnyitott Jász Múzeum számos becses tárgyat kapott a várostól megőrzése, így többek között a jászok kürtjét is, amelyet Ozoróczky János múzeumőr 1-es leltári szám alatt vett nyilvántartásba. A kürt azóta is a múzeum mindenkori állandó kiállításának legfőbb ékessége.

A jászberényi kürt, annak ellenére, hogy Magyarországon és külföldön elsősorban Lehel kürtjeként ismerik, minden időben megmaradt Jászkürtnek, s múzeumi tárgyként is a Jászság és a jászok összetartozásának és identitástudatának egyik legfőbb szimbóluma.

A Jászkürt, mint a jászok legfőbb jelképe önmagában is becses, drága kincs, Lehel kürtjeként azonban a magyar történelem egyik felbecsülhetetlen értékű ereklyéjeként tarthatjuk számon. Jerney János 1828-ban eképpen vélekedett a kürt jelentőségéről:”A Jász-kürt az ősz kor egyik jeles és megbecsülhetetlen maradványa, mellyhez hasonlót, nagy gonddal keresve is alig találni.”


A Jászkürt elhelyezése

 

A Jászkürtöt, mint történelmi ereklyét mindenkor úgy kell kiállítani, hogy elhelyezése – mind installáció, mind drapéria, mind pedig kivitelezés tekintetében -, hogy történelmi nagyságához méltó legyen. A tájékoztató szövegeket és feliratokat érthető módon, szép kivitelben, lehetőleg több nyelven (magyar, angol, német) kell megvalósítani. Törekedni kell a kürt körbejárhatóságára és róla a legszélesebb körű információk feltüntetésére.

 

A Jászkürt biztonsága

 

A Jászkürt biztonságáról mindenkor a legmegfelelőbb módon kell gondoskodni. Törekedni kell, hogy a kürt törésálló üvegvitrinben kerüljön elhelyezésre. A tároló vitrint (szentélyt) őrző riasztórendszert állandóan bekapcsolt állapotban kell tartani.

Természeti csapás (földrengés, árvíz), háború vagy tűzvész esetén a Jász Múzeum gyűjteményéből elsőként a kürtöt kell kimenekíteni és azt biztonságos helyre szállítani.

A Jászkürt értéke: felbecsülhetetlen

 

A Jászkürt őre

 

Régi szokás szerint a kürt őrzője, a Jász Múzeum mindenkori igazgatója, akinek egyik legfőbb kötelessége a kürt biztonságos elhelyezése, kiállítása és védelme. Kötelessége a kürtöt tudományos és ismeretterjesztő módon propagálni, s mint a jászok legfőbb szimbólumát minden alkalommal méltón képviselni.

 

A Jászkürt mozgatása

 

A kürt kiemelésére a tároló vitrinből csak indokolt esetben kerülhet sor. Ilyen alkalom lehet fotózáshoz való kiemelés, tudományos kutatás, nagy jelentőségű kiállításon, illetve városi, jászsági, megyei és országos rendezvényen való bemutatás.

A kürt vitrinből való kiemelése minden esetben a szállítás előtt, szakszerűen, két múzeumi munkatárs közreműködésével és a múzeumigazgató jelenlétében történhet. A kiemelt kürtöt azonnal a szállító ládájába kell helyezni (1826-ban készült kürt-formájú barna bőrrel bevont fatok).

A kürt távolabbra történő szállítása csakis, kizárólagosan autóval, a múzeumigazgató és egy fegyveres biztonsági őr kíséretével történhet. A kürt csakis múzeumban kerülhet kiállításra, és ott is minden esetben gondoskodni kell a megfelelő biztonságáról. A kürt más múzeumban valókiállítása nem lehet hosszabb időtartamúegy hónapnál. Ennél hosszabb ideig tartó kiállítás esetében, egy hónap multával a kürtöt a míves másolatával kell helyettesíteni.

Amennyiben a kürtöt, mint jász szimbólumot nagy jelentőségű városi vagy jászsági rendezvényeken kérik bemutatni, – a meghatározott szabályok szerint – csak nagyon különleges és ritka esetben kerülhet rá sor, addig helyette a másolat alkalmazandó.

 

A Jászkürt megszólaltatása

 

A Jászkürt megszólaltatását kizárólag fúvós hangszeren játszó zenész vagy zenetanár végezheti. Minden ünnepélyes megszólaltatás előtt lehetőség van egy alkalommal próbára. Fontos, hogy a kürtöt minden esetben nemzeti ereklyéhez méltó módon szólaltassák meg.

 

A Jászkürt képének használata

 

A Jászkürt képének bármilyen formában történő ábrázolása, különböző dokumentumokon és használati tárgyakon való alkalmazása kizárólag a Jász Múzeum engedélyével lehetséges. Az engedélyhez be kell nyújtani az ábrázolás tervezetét, az írásos engedély kiadása után pedig egy mintadarabot a nevezett tárgyból, amely a múzeum helytörténeti gyűjteményében kerül elhelyezésre. Az engedély kiadása díjmentes.

Az engedélyeztetés célja, hogy a Jászkürt vagy Lehel kürtje minden esetben nemzeti ereklyéhez méltó módon, esztétikus formában kerüljön ábrázolásra.

 

Jászberény, 2008. augusztus 18.

 

A hagyományos gyakorlat alapján összeállította:

 

Hortiné dr. Bathó Edit

múzeumigagató